GONDOZÁS VAGY SZAKÁPOLÁS?

Gondozói tevékenységek:

• az ápolási feladatokhoz tartoznak az alábbiak:
  • a gondozott folyamatos ellenőrzése, testi és lelki állapotának megfigyelése
  • segítségnyújtás a mindennapok rutinfeladataiban
  • segítség az étkezésben, etetés
  • teljes-, ülő- és lábfürdők előkészítése
  • betegségmegelőzés
  • pulzus, láz, vérnyomás, légzés ellenőrzése
  • életveszélyes állapotok megelőzése és felismerése, orvosi segítség hívása
  • gyógyszerek beadása
  • kenőcsök felvitele, kötések felhelyezése
  • speciális gondozás (mozgássérült emberek gondozása)
• szociális gondoskodás alatt pedig az alábbi feladatokat értjük:
  • beszélgetések, társalgás, szocializáltság elősegítése
  • a gondozott kapcsolatainak ápolása, kapcsolattartás, kapcsolatfelvétel
  • szabadidős programokban való részvétel
  • a gondozott lelki egészségének, motivációjának erősítése
  • mozgásgyakorlatok, gyógytorna megszervezése, levezetése
  • tanácsadás a gondozott hozzátartozóinak részére
  • orvosokkal, gyógytornásszal, egyéb dolgozókkal való kapcsolattartás

Az otthoni szakápolás keretében a következő ellátások vehetők igénybe:

• szondán át tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó ápolás, illetve ezek megtanítása,
• tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, illetve ezek megtanítása,
• katéterezés, illetve hólyagöblítéshez kapcsolódó ápolás,
• intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz nem szájüregen történő gyógyszer beadáshoz kapcsolódó ápolás,
• baleseti vagy műtétek utáni ápolás, és korlátozott önellátás esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése,
• műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása,
• sztomaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelése
• szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után,
• dekubitálódott területek, fekélyek ápolása,
• betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó ápolás keretében:
  • gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,
  • mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,
  • hely- és helyzetváltoztatás segítése.
• szükség szerinti, kiegészítő speciális eljárások:
  • UH inhalálás, légzésterápia,
  • szívó alkalmazása,
  • oxigénterápia.
• tartós fájdalomcsillapítás,
• beszédterápia a beteg állapotától függően,
• gyógytorna,
• elekroterápia,
• otthoni parenterális (nem szájüregen keresztül történő) táplálás végzése kizárólag krónikus bélelégtelenségben szenvedő betegek esetében, szükség esetén dietetikus bevonásával.

 

MELYEK AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI?

• Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. Mivel az otthoni szakápolás bizonyos feltételek mellett a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást váltja ki, így annak részére, aki egészségi állapotánál fogva fekvőbeteg-szakellátásra nem szorul (például idősek otthonában lakó személy) otthoni szakápolás nem rendelhető el.
• Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátásokat a beteg akkor veheti az egészségbiztosítás keretében díjmentesen igénybe, ha egészségi állapota miatt – a kórházba utalás, vagy a további ott tartózkodás helyett – a háziorvos az otthoni szakápolás szolgáltatást elrendeli.
• Az Egészségbiztosítási Alapból való támogatás további feltétele, hogy az ellátást az egészségbiztosítóval a feladat ellátására szerződött szakápolási szolgáltató a szerződésében meghatározott ellátási területen, az otthoni szakápolás igénybevételére jogosult személy otthonában nyújtsa.
• Az otthoni szakápolási szolgáltatók a finanszírozási szerződésekben rögzített keret mértékéig területi ellátási kötelezettséggel működnek. (lásd: Ellátási területünk menüpont alatt) Ez azt jelenti, hogy minden hozzájuk érkező, ellátási kereten belüli rendelést kötelesek elfogadni. Kereten felül érkezett igényről a szolgáltatók tájékoztatni kötelesek a kezelőorvost annak érdekében, hogy a beteg ellátásáról más szolgáltatónál, vagy kórházba utalással tudjon gondoskodni.

 

KI RENDELHET EL OTTHONI HOSPICE ELLÁTÁST ÉS MENNYI IDŐRE?

Otthoni hospice ellátást csak a háziorvos rendelhet el, a következő szakorvosok javaslatára:

• járóbeteg- vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény klinikai onkológusa, vagy
• a daganatos megbetegedés elhelyezkedése szerinti illetékes szakorvos, vagy
• az otthoni hospice ellátást végző szolgáltató olyan szakorvosa, aki csak a tünetek enyhítésére szolgáló és nem a betegség, probléma megszüntetésére irányuló gyógymódot alkalmazza (palliatív szakorvos), vagy palliatív mobil csoport (mobil team) palliatív jártasságú szakorvosa.

Valamennyi fenti esetben legfeljebb 50 napra, de ismételt orvosi vizsgálat alapján – új elrendelő lap kitöltésével – mindösszesen további két alkalommal ismételten elrendelhető, tehát összesen 150 nap.

Otthoni hospice ellátás igénybevételével egyidejűleg otthoni szakápolás nem rendelhető.